A francia buldog egy igen közismert kutyafajta. A dogoktól származik, melynek degenerálása már szaporodási rendellenességek sorozatában jelentkezik. Környezeti hatásokkal szemben igen érzékeny, de ragaszkodó természetű, jól őrző hajlamú. Kizárólag kedvtelésből tartják.
Története
A 19. század vége előtt nem sokkal csipkeverők települtek át AngliábólNormandiába, és magukkal vitték törpe buldogjaikat is. Míg a fajta a szigeten hanyatlásnak indult, a család francia ága felvirágzott, és Párizs környékén sok rajongója volt. Ott terrierekkel és griffonokkal keresztezték őket, és olyan molosszus típust alkottak meg, amely temperamentumában és küllemében világosan elkülönült a buldogoktól. A hivatalos elismerésig azonban még hosszú volt az út, mert a denevérfülű, alacsony testű, előreugró állkapcsú kutyák tenyésztésével Párizs egyszerű emberei foglalkoztak: kézművesek, utcai árusok és szolgálók. A „bouledogue francais” csak akkor vált szalonképessé, amikor VII. Edward angol király is vett egy ilyen kutyát.
Leírás
A francia buldog intelligens, kedves, gyengéd és hízelkedő. Igénytelen, és mindig kész megosztani gazdájával annak örömét-bánatát. Szelíd, barátságos, és nagyon szereti a gyerekeket. Szeret sétálni, de nem kimondottan szaladgálós kedvű. Mindezek ellenére igen játékos. Keveset ugat. Testarányai miatt sajnos a problémás fajták közé tartozik, nagy feje, keskeny medencéje miatt a természetes születések ritkák, sok kutya nehéz légzésben, horkolásban szenved, és érzékeny a melegre. A bully jól tartható városban, különösen alkalmas idősebb emberek társának. A szemét és az orr-redőit tisztán kell tartani, szőrét könnyű ápolni.
AJÁNLOM AZ OLDALT
