Kutya

A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó ragadozó állat, a farkas (Canis lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.

Ezenkívül tágabb értelemben kutyának neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül a valódi kutyaformák (Canini) nemzetségéhez tartozó több más fajt is: ilyenek például a kisfülű kutya (Atelocynus microtis), az ázsiai vadkutya (Cuon alpinus), a nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), az afrikai vadkutya vagy hiénakutya (Lycaon pictus) és az őserdei kutya (Speothos venaticus). A háziasított kutyát mindezektől a házikutya elnevezéssel különböztetik meg. Szócikkünkben „kutya” alatt a házikutya értendő.

Fajtáit feladatuk, hasznosításuk szerint csoportosítják. Három fő csoportjuk:

• Vadászkutyák – fő típusaik: agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és vizslák
• Munka- és őrkutyák – fő típusaik: terelő- és kísérőkutyák, őrzőkutyák, mentőkutyák, harci kutyák, masztiffok (más néven szelindekek), buldogok, buldogterrierek, dogfélék stb., spiccek és szánhúzó kutyák
• Ölebek, úgymond kistermetű kutyák

Elnevezései és használatuk

A kutya szavunk hangutánzó eredetű állathívogató szóból ered. Erre mutat sok alakváltozata: kucsa, kucsu, kucsó, kucó. A magyartól függetlenül kialakult, hasonló kutyahívogató szavak: szerb és horvát kuci, ukrán kucsu kucsu, oszmán-török kuçukuçu.

Az eb szó ugor kori örökségünk. A másik két ugor nyelvben (manysi és hanti) a kutya neve emp. Az eb szó ma már csak hivatalos és szaknyelvi szóként („ebadó”, „ebtenyésztő”), illetve egyes kifejezések, szólások és közmondások elemeként használatos. („Ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gubát cserél”, „ebek harmincadjára vet”, „ebül szerzett jószág ebül vész”, „eb ura fakó” stb.)

A kutya története

A kutya a farkas háziasításával (domesztikációjával) jött létre, amint azt mitokondriális DNS adatok is bizonyítják. A háziasítás kezdetének időpontját tudományos viták övezik, de általában 10 000–100 000 évvel ez előttre teszik. A legkorábban háziasított állat, egy 14 000 évvel ezelőtti lelet is létezik (Oberkassel, Németország), ami valószínűleg egy kutya álkapocscsontja. A legtöbb lelet azonban Izraelből és Palesztina területéről származik, ami a kutya délnyugat-ázsiai eredetét látszik igazolni. A koponyaszerkezet alapján viszont a kelet-ázsiai kialakulás, és az kínai farkastól való származás is lehetséges. A mitokondriális DNS-vizsgálatok alapján is a kelet-ázsiai teória a valószínűbb, ugyanis innen származtak a legváltozatosabb minták. Viszont mára már bizonyos, hogy a kutya kizárólagos őse a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaféléknek más őst tulajdonított, az aranysakált, de később visszavonta elméletét. A kutyafajták közötti genetikai variáció nem kisebb, mint a farkasok és a kutyák közötti (0,2%).

Domesztikáció szakaszai

• kb. 15 000 éve: általánosan, farkasfajtától különböző módon az ember közelében élő állatokban csökken az ember iránti agresszió.
• kb. 14-15 000 éve: az ember letelepedett életmódot alakít ki, ezzel párhuzamosan elkezdődik a farkasfélék irtása, így nő a falkák szaporodási izolációja, kialakulnak helyi változatok.
• Kr. u. 1. sz. (Columella): olyan kutyák tenyésztését javasolja, melyek megjelenési formája eltér a farkasétól (pl. pásztorkutya legyen fehér, juhászkutya legyen fekete)
• XIX. sz. vége: tudatos, fajta szerint szelektált kutyatenyésztés kezdete (1873: az első ebtenyésztő egyesület, Nagy-Britanniában).
•  XXI. sz: családi kutya (morfológiailag különböző, de hasonló karakterű egyedek).

Kutyafajták

A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők (úgynevezett vézenjegyek) kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek némelyike negatívan hathat a kutya egészségére, rizikófaktor – például a spánielek hosszú füle. Más külső jellemzők egyenesen genetikai rendellenességként foghatók fel, például a bulldogok állkapcsa, a meztelenkutyák vagy a tacskók rövid lába.

A kutyafajtákat többek között feladatuk, hasznosításuk szerint osztályozzák. Négy fő csoportjuk a vadászkutyák, a munka- és őrkutyák, terelőkutyák és az ölebek (társasági kutyák). A vadászkutyák fő típusai az agarak, kopók, retrieverek, spánielek, tacskók, terrierek, vérebek és Vizslák, a munka- és őrkutyákat pedig terelő és kísérőkutyákra, őrzőkutyákra, mentőkutyákra, harci kutyákra, masztiffok (más néven szelindekek), bulldogokra, bulldogterrierekre, dogfélékre, spiccekre és szánhúzó kutyákra osztják.

A kutya betegségei

Fertőző betegségek

A kutyát számos fertőző betegség veszélyezteti, különösen kölyökkorban. Éppen ezért kell elkezdeni a kutyus oltási programját 8 hetes korban. Ha a gazdi felelősségteljes és beoltatja kedvencét, valószínűleg soha nem fog találkozni a rettegett kórokkal. Ettől függetlenül nem árt tudni, mik is ezek a betegségek pontosan.

Féregfertőzések

A toxokariázis a Toxocara canis nevű hengeresféreg által okozott betegség. Az élősködő a kutyák között világszerte elterjedt; s ebben közre játszik az is, hogy a vemhes szuka a méhlepényen keresztül a magzatoknak is átadja a fertőzést, valamint a féreg a szoptatás során is átjuthat a kölykökbe. A parazita az állat bélcsatornájában él, s a peték az ürülékkel jutnak ki a külvilágba. A peték ezt követően tovább fejlődnek a talajban, és egy hónapon belül fertőzőképessé válnak.

A kutyagalandféreg (Echinococcus granulosus) is a kutyák belében szaporodik, s a peték a bélsárral ürülnek. A természetben a juhok és más állatok fertőződnek meg a petékkel szennyezett füvet lelegelve, s a lárva különböző szervekben telepszik meg, várva, hogy egy kutyaféle megegye a gazdaállatot, s így átjuthasson annak bélcsatornájába.

A Dipylidium caninum petéi a kutyaürülékben találhatóak, ahol ezeket a bolhalárvák elfogyasztják, s bennük kifejlődik a féreglárva. Tisztálkodásuk során a kutyák (és a macskák) lenyelik a fertőzött rovarokat, s így a féreglárvák a bélcsatornába jutnak, ahol ivaréretté válnak.

Kutyák által okozott emberi betegségek, bántalmak

• A Toxocara canis, a kutyagalandféreg és a Dipylidium caninum az emberre is átterjedhet.
  • Ha a fertőzőképes Toxocara canis petéket tartalmazó földet az ember (általában gyermek) lenyeli, annak belében kialakul a lárva, ami a bélfalon keresztüljutva vándorolni kezd a szervezetben, majd végül elpusztul. A fertőzés leggyakrabban tünetmentes, s a fejlett országokban a népesség 2–10%-a átesik rajta. Ritkábban a vándorló féreg lázat és májmegnagyobbodást, súlyosabb esetben akár látásromlást vagy halálos betegségeket (szívizomgyulladást, agyvelőgyulladást és tüdőgyulladást) is okozhat.
  • Ha a kutyagalandféreg-peték kutyaszőrrel vagy szennyezett élelemmel az emberbe kerülnek, a kialakult lárvák átfúrják magukat a vékonybél falán, és a véráram útján a májba, a tüdőbe, az izmokba vagy más szervekbe jutnak, ahol tokkal körülvett cisztát képeznek maguk körül – benne több ezer lárvával. A betegség többnyire tünetmentes, de ha a ciszta mérete túl nagy, nyomásával károsíthatja a szomszédos szerveket; valamint ha megreped, a belőle kiáramló folyadék miatt életveszélyes sokk alakulhat ki. A kutya-galandférgesség is világszerte előfordul, és a higiénés szabályokat elhanyagoló kutyatulajdonosok 10%-át érinti.
  • Előfordul, hogy a kutyával játszó kisgyermekek nyelik le véletlenül a Dipylidium caninum lárvát hordozó bolhát, s így az ő belükben fejlődik ki a féreg. A fertőzés legtöbbször tünetmentes, de előfordulhat hasfájás, hasmenés, és végbéltáji viszketés is.
• A kutyák szőrével szemben kialakulhat allergia. A tüneteket rendszerint a szőrszál belégzése váltja ki.
• Kinofóbiának nevezzük a kutyáktól való kóros félelmet (fóbiát).
• Végül megemlítendők a kutyatámadások, melyek során az áldozat súlyos sérüléseket szerezhet, vagy akár meg is halhat. Az állat főként erős harapásával okozhat kárt az emberben, de egy nagy testű kutya – a súlyából adódóan – fel is lökheti az áldozatát.

A kutya az emberi kultúrában

Irodalom

• Ted Clever A repülő kutya c. regényében szereplő kutyák.
• Lassie, Eric Knight Lassie hazatér c. regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
• Peggy, Terence és Briggi, Jack London A beszélő kutya c. regényének szereplői.
• Jeromos, Jack London Az éneklő kutya c. regényének főhőse.
• Buck, Jack London A vadon szava c. regényének főhőse.
• Gömböc, Mihail Bulgakov Kutyaszív c. kisregényének szereplője.
• Bogáncs, puli, Fekete István azonos című regényének főszereplője
• Tarzan és Jane, Nácsa János: A Csontváry-kód, avagy nem esik messze a macska a fájától c. szatirikus-misztikus krimijének szereplői
• Belle Cécile Aubry: Belle és Sebastien című regénynek beránthegyi főszereplője.
• Miklósi Ádám - Topál József: Kutyagondolatok nyomában. Typotex Kiadó, 2006. ISBN 963-9664-22-7
• Niki Déry Tibor: Niki című kisregényének tacskófőszereplője
• Basa Szász Imre: Basa - Egy kutyacsalád története c. könyvének kuvasz főszereplője
• Karin Milan Kundera: A lét elviselhetetetlen könnyűsége - kaukázusi juhászkutya.
• Vahur Fekete István műveiben több kutya neve (Például a Vuk, Kele szereplői)

Filmművészet

• Rex, egy osztrák bűnügyi sorozat, a Rex felügyelő (Kommissar Rex) főhőse. Első alakítója a Reginald von Ravenhorst nevű német juhász, kiképzője Theresa Ann Miller.
• Frakk, rajzfilmszereplő, magyar vizsla.
• Lassie, Eric Knight: Lassie hazatér c. regényének hőse, skót juhász. A könyvet filmre vitték, többször fel- és átdolgozták.
• Lassie
• 101 kiskutya
• 102 kiskutya
• Kutyám, Jerry Lee
• Kántor
• Beethoven - bernáthegyi
• Plútó
• Snoopy, rajzfilmszereplő beagle
• Daniel és a szuperkutyák.
• Volt (angol neve: Bolt)
• Scooby, dán dog a Scooby-Doo című a rajzfilmben.
• Shadow, Chance, az Úton hazafelé 1-2. című film kutyaszereplői

Híres kutyák

• Mancs, mentőkutya
• Kántor, magyar rendőrkutya, német juhász; életéről könyveket írtak (Szamos Rudolf) és filmsorozat is készült. A maga 279 felgöngyölített bűnesetével máig a magyar bűnüldözés legeredményesebb négylábú nyomozójának számít. Bevetés közben pusztult el, kitömött testét a Bűnügyi Múzeumban őrzik.
• Rin tin tin, becenevén Rinty; német juhász. Németországban született, az I. világháborúban Franciaországban magához vette egy amerikai katona, majd Hollywoodban a filmtörténelem leghíresebb német juhászává vált.
• Barney, George W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökének kutyája, egy Skót terrier.
• Bukfenc és Jeromos, Csányi Vilmos etológus két kutyája és több könyvének ihletői, főhősei.
• Greyfriars Bobby, minden idők leghűségesebb kutyája, egy skye terrier
• Smoky, a háborús hős yorkshire terrier